Elárulok egy titkot! Tudsz! Sőt szoktál is. Nincs ember, aki ne szokott volna elbambulni, belefeledkezni a munkájába, alkotásba, játékba, zenébe, természetbe. Főleg, ha fáradt vagy és az agyad sem jár már annyira. Ilyenkor a szervezeted, az agyműködésed automatikusan elkezd lelassulni, hogy előidézze szükséges pihenőt. Különben hamar eljutnál a végkimerülésig, amit az állandó készenléti állapot okozna.
Sokszor hallom a fenti mondatot hipnózis, vagy meditációs kezeléseim előtt. A terápiás tapasztalatom azonban mást mutat.
Először értsd meg, hogyan működik benned!
Olvastál már könyvet? Lehet, hogy régen. De az biztos megvan, hogy nem tudod nem elképzelni a leírt szereplők karakterét, külsejét, viselkedését. A helyszínek és a történet is megvan, ugye? Mégpedig nyitott szemmel, olvasva, széles mozivászon és pattogatott kukorica nélkül! Akkor mégis hogyan láttad, érzékelted?
Szoktál álmodni? Lényegtelen, hogy akciófilmbe illő jelenetek, vagy múltbeli történések feldolgozása az álomtéma, ahogy az is, hogy emlékszel-e rá! Mindenki álmodik. Az álomban történtek érzése még közvetlenül ébredés után megvan, akár egész jelenetek is kirajzolódnak. Pedig nem sík képernyős tv-n nézted.
Ha olvastál könyvet, és szoktál álmodni, akkor bizony képes vagy meditálni is. Képes vagy elképzelni a saját módodon a képeket, történeteket, tájakat. Képes vagy befelé irányítani a figyelmedet, ezáltal a tested ellazul, az agyad pedig alfa állapotba kerül.
Itt a kulcs, hogy a saját módodon! Ez mindenkinek más. Nem rossz, nem jó, hanem egyéni! Meg kell tapasztalnod! Ugyanis a „nem tudok meditálni" kijelentés helytálló, hiszen magadat blokkolod. Tényként fogadod el. Miért? Mert vársz valamit! Olvastál róla, mesélte az élményét a barátod, próbáltad az internetes meditációk tömkelegét – és nálad nem működik. Pedig mindenki elmondta, mit kell látni, elképzelni, érezni, hogyan kell zen-buddhában ülni a felszálló ködben!
Hol a hiba?
Sehol. Csak nem kaptál elég infót, és azt hiszed, valamit rosszul csinálsz. Van egy kialakult elvárásod, hogy minek és hogyan kellene történni. Ha nem azt kapod, kidob a rendszer, tehát nem működik. Hagyod is a francba az egészet. Talán kicsit különlegesnek is érzed magad, hogy Te a nagy ellazulás-ellenállók közé tartozol ezzel.
Vagy a sikertelen kísérletek miatt egyszerűen arra az álláspontra jutsz, hogy az egész egy nagy baromság. Biztos kamuznak, akik azt állítják, hogy csinálják. Pláne, hogy még jobban is vannak tőle! Amúgy se oldja a stresszt, inkább felidegesít, felesleges időpazarlás, és nem ad semmit az élethez. Amolyan felkapott spiri izé. Feladod, és elkönyveled, hogy neked ez a tudás nem jár. A meditációs állapothoz csak a kiválasztottak férnek hozzá. Nem próbálod többet. Megpróbáltad, nem megy és kész.
Vagy ki sem próbáltad, de határozottan tudod, hogy ez egy hülyeség. Az. De vajon honnan tudod ilyen holtbiztosan, ha nem próbáltad? Próbáld ki, többször is! Ha valóban nem jön be, akkor ez nem a Te módszered és immár hitelesen állíthatod, hogy a Te értékrendedben a hülyeség kategóriába tartozik. Téged lehet, hogy a futás, túrázás, rajzolás.. kapcsol ki.
De közelítsük meg másképp!
Tudsz járni? Még szép! Baba korodban megtanultál. Emlékszel, hogy hány százszor tottyantál a földre, ütötted meg magad, ijedtél meg? Nem. Mert eszedbe se jutott, hogy feladd, mászva nőj fel és innentől így éld az életed.
A meditációt, pontosabban a relaxált állapot elérését is gyakorolni kell. Pontosan olyan, mint a járás, az edzés, vagy a tanulás. Nem mindig fog sikerülni, nem lesz kétszer sem ugyanolyan élmény. Mi van, ha megint nem történik semmi? Fuss neki még egyszer! És még egyszer. Előbb-utóbb ráérzel, pont úgy, ahogy kisbabaként az egyensúlyra.
Ahhoz, hogy formában legyen a tested, edzeni kell az izmokat. Elég, ha letolsz egy 2 órás erőnlétit és máris fitt vagy? Bár úgy lenne! De nem. Sőt, heti 4x, minden héten, több hónapon keresztül kell izzadnod, utána pedig azért, hogy megtartsd az elért formát, izmokat.
Akkor az miért nem természetes, hogy a mentális- és lélekedzést is tanulni és rendszeresen gyakorolni kell? A jó hír viszont az, hogy a testi izmokkal ellentétben, ha a rendszeresség elmarad, bármikor újra elkezdheted, a mentális izom nem kopik el. Az élmény szinte azonnal visszajön.
Hogyan csináld?
Lehetőleg reggel, vagy este szánj rá egy nyugodt 10-30 percet! A tested és az elméd is e két napszak egyikében (bioritmustól, embertípustól függően) a legalkalmasabb erre. Jó, ha nyugi van körülötted, nem tombol a gyerek a fejeden, és elláttad a cicádat is.
Ülj le kényelmesen, a hátad megtámaszthatod, de lehetőleg egyenes legyen! Csukd be a szemed! Vegyél pár mély levegőt, és tartsd bent kb 5-7 mp-ig. Közben figyeld a levegő útját! Lazítsd el a tested. Tapasztalataim szerint a progresszív izomlazítás mindenkinél hat. Én is ezt alkalmazom. Ez annyit tesz, hogy izomcsoportonként megfeszíted az összes izmot, amennyire csak tudod, majd hirtelen kiengeded! Karok, váll, has, hát, farizmok, lábak.
Majd kezdd el figyelni a naaaagy sötétséget a lecsukott szemhéjaid alatt! Segít, ha belül felfelé nézel, úgy elmélyül a térben a sötét. Ez a lelassult alfa tudatállapot előszobája. Sokan itt adják fel, mondván, hogy nem látok semmit, nem történik semmi, csak sötét van. De ez a sötétség a barátod!
Ha ezen átjutsz, ott történnek a csodák. Hosszú percekbe is beletelhet, amíg átjutsz az előszobán. A sötétségben megjelenhetnek élénk színű pacák, a gondolatok továbbra is kattoghatnak a fejedben.
Sebaj! Ha rajtakapod őket, térj vissza a sötétség és a színek bámulásához! Az előszobában lassulnak le a gondolatok, és itt kezdesz el „befelé figyelni”. Igen, ez már az! Ha kitartóan bámulsz lecsukott szemmel a sötétbe, vagy a színes foltokra, lassan átjutsz az előszobán. Itt se várj semmit! Képek, színek, emlékek, érzések, arcok villanhatnak fel. Először megpróbálod értelmezni. Ne tedd, csak nézegesd, mint gyerekkorodban a kaleidoszkópot! Ezek a történések egy másik tudati szinten, alfa és théta agyhullámon zajlanak.
Amint megpróbálsz benne értelmet, logikát keresni, szétesik az egész, mint az álom reggelre. Bízz benne, hogy lesz értelme, egy mélyebb szintű megértés, érzés, felismerés! De ha nem, legalább ellazultál, láttál, érzékeltél egy csomó klassz dolgot.
Ha eddig eljutsz, már tudni fogod, hogy igenis tudsz meditálni. Minél többször szánsz rá 10-20 percet, annál könnyebben éred el az alfa állapotot, és annál több minden történik, ha átjutsz az előszobán. Később megtanulhatod célzottan is irányítani a meditációdat, hogy választ kapj egy kérdésedre, segítséget egy döntésben. Ha néha mégsem történik semmi, akkor sem veled van a baj! Egyszerűen csak nem voltál abban az állapotban, ahonnan átlendülnél. Semmi gond! Próbáld újra! Pont úgy, ahogy kisbabaként, amikor újra és újra felálltál, ameddig nem sikerült az első tétova lépést megtenni!
Vezetett meditáció
Ha a vezetett meditációt könnyebbnek találod, keresd meg a megfelelőt interneten. Azzal a zenével, kellemes hanggal, ami megnyugtató számodra. Az izomlazítást itt is érdemes végig csinálni előtte. A vezetett meditáció lényege, hogy végig kísér egy történeten, ami hatására ellazulsz, a stresszhormonok és a feszültség kioldódik. A téma célzottan lehet egészség, boldogság, anyagi, párkapcsolat, önbizalom, teljesítmény növelés – szóval minden életterület és probléma. Fontos, hogy tudd, itt is el fognak kalandozni a gondolataid eleinte! De ne csüggedj, ahogy észreveszed, tereld vissza a figyelmed a hangra!
Az is segít, ha terápia során a terapeuta segítségével tapasztalod és tanulod meg a saját érzékelésedet, transzállapotodat. Az átéltek alapján már tudod, mi az az állapot, ahova el szeretnél jutni. Persze ez egyedül nem mindig fog sikerülni, de ha már a test relaxálásán túl vagy, lelassul az elméd, és a testedben is megjelennek a stresszoldó hormonkoktélok, nyugodt, elégedett érzések, indulhat a buli!
A meditáció nem az ördögtől való!
Ha a stresszoldásra, ellazulásra a meditációt választod, érdemes rendszeresen beiktatnod a hétköznapjaidba. Már pár alakalom után ismerős lesz a helyzet, és érezheted a jótékony hatását. Néhány hét alatt pedig eljutsz arra a szintre, hogy az életed része lesz, és könnyedén, természetesen éred el az alfa, sőt théta tudatállapotokat is. Harmonikus, kiegyensúlyozott leszel, stabil energiával.
Ez nem azt jelenti, hogy innentől a boldogság állapotában lebegsz, hanem annyit, hogy megtanultad kezelni a feszültséget, tudatosabb döntéseket hozol, alapjában véve rendben vagy magaddal és az életeddel, sőt törekszel a fejlődésre. Mindenképpen jót teszel magaddal!
Szerző: Nagy Erika